A szentmisén kívüli áldoztatás

• A szentmisén kívüli áldoztatás a betegellátáskor szokásos rövid liturgia szerint történjék, s korlátozódjék csupán a Szentség kiszolgáltatására. Helyezzünk ki tájékoztató lapot a híveknek a szentmisén kívüli áldozás teljes menetéről (ld. „Bűnbocsánat és Oltáriszentség” című szertartáskönyvben), hogy az áldozás előtti bűnbánattartást és a Miatyánk elimádkozását, valamint az áldozás utáni hálaadást magukban el tudják végezni.
• A templomban, ahol az áldoztatás történik, egyszerre nem lehet bent 5 embernél több. A többieknek templomon kívül, egymástól legalább 1,5 méter távolságra kell várakozniuk. Akik bent vannak, azok is legalább 1,5 méter távolságot tartsanak egymástól!
• A templom bejáratánál (vagy az áldoztatás helyénél) legyen kihelyezve kézfertőtlenítő szer, amit minden áldozáshoz járulónak és szentségkiszolgáltatónak kötelezően használnia kell!
• A szentségkiszolgáltatónak az áldoztatás során nem szabad az áldozónak testéhez (kezéhez) érnie! Az áldoztatás kézbe történjék vagy úgy, hogy az áldoztató óvatosan – érintés nélkül – az áldozó kezébe ejti az Oltáriszentséget, vagy úgy, hogy az áldoztató csipesszel veszi ki az Oltáriszentséget a cibóriumból, s azzal helyezi az áldozó tenyerére.